No nem az oldal, hanem mi.

Egy éve élünk kb. 1000 km-re a szeretteinktől. Azt kell,hogy mondjam, az idő múlásával cseppet sem csökken a “Heimweh”, sőtt… Tulajdonképpen az ember nem is akkor érzi, hogy mennyire hiányzik neki az otthona amikor messze van tőle, hanem amikor hazaérkezik.

Olyan sokan választják ezt az utat, sokan önszántukból és sokan kényszer hatására. Mi önszántunkból döntöttünk, mégis sokszor megkérdezem magamtól: vajon jól cselekedtünk? Talán, majd idővel választ is kapok a kérdésemre.

A kis hőmérő készülékünk szerint 2,9 fok van odakint, bár ahogy kinézek a teraszajtón csak nehezen tudom elhinni ,hogy plusz fokok vannak. Pár órával ezelőtt még sűrűn hullott a hó, és amikor kimentem ,hogy megnézzem a napi postát bizony jól fel kellett öltöznöm. Most hét ágra süt a nap.Sajnos számomra az itteni időjárás még máig kész rejtély. A téli hónapok az elejétől eltekintve csöppet sem voltak vészesek, eleinte voltak -10 és -15 fokok, de karácsonyra az idő megenyhült, a január első fele pedig olyan volt, mintha már megérkezett volna a tavasz. A fák elkezdtek a + 12 fok hatására kirügyezni. Csakhogy én már ennél okosabb vagyok, ha hasonló forgatókönyv várható- mint tavaly- akkor bizony még hosszú, elnyúlt telünk lesz, a tavasz csak rövid időre kukkant be, a nyár pedig hirtelen érkezik meg.